Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Rendszer

Pedagógus-továbbképzés adatai

Skip Navigation LinksKezdőlap > Jegyzék > Keresés a jegyzékben > Pedagógus-továbbképzés adatai
Nem regisztrált felhasználó () Bejelentkezés  

A továbbképzés megnevezése: Erkölcstan az iskolában

Szervezõ neve: Oktatási Hivatal
Felnõttképzési nyilvántartási szám: 15-0286-04
Alapítási engedély szám: 957/79/2013
Alapító neve: Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet

Az alapítási engedély érvényességének dátuma: 2018. 05. 03.

Foglalkozási órák száma: 60
A továbbképzés szervezésének formája: tanfolyami

A továbbképzés célja:
A képzés célja, hogy gyakorlatorientált továbbképzés keretében a résztvevő pedagógusok alkalmazható ismereteket és saját élményű tapasztalatokat szerezzenek az erkölcstan eredményes, élményszerű tanításáról.
Fejlődjön személyes kompetenciájuk (empátia, tolerancia, kommunikációs képesség, szolidaritás), erkölcsi érzékük, értékőrző, értékteremtő képességük.
További cél, hogy:
- megismerjék az erkölcstan helyét, szerepét, szellemiségét a nemzeti köznevelési törvényben, a NAT-ban és a kerettantervekben
- megtapasztalják a pedagógus megváltozott szerepét, feladatát, reagálását a különböző élethelyzetek morális változásaira
- megismerjék az élményszerű erkölcstanórák levezetéséhez szükséges interaktív módszereket, tanórán kívüli lehetőségeket
- megismerkedjenek a hagyományostól eltérő értékelési módokkal és lehetőségekkel.
Az elsajátított ismeretek, megerősített kompetenciák révén pedagógiai gyakorlatukban legyenek képesek a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi tantervben megfogalmazott céloknak és értékeknek megfelelően megtervezni és megvalósítani az erkölcsi nevelés intézményi és tantárgyi feladatait. Tudjanak az életkori sajátosságokhoz igazodó, élményalapú, interaktív módszereket alkalmazó foglalkozás vázlatot, óravázlatot készíteni a tanult ismeretek alkalmazásával.

A program tartalmának rövid ismertetése:
Az átalakuló köznevelés gyakorlatában meghatározó szerepet kap a nevelés, melynek intézményi szinten egyik fontos eszköze az erkölcstan tantárgyi szintű megjelenése.
Az erkölcstan érték- és fejlesztésközpontú tanításának célja az önálló és felelős gondolkodás és a tudatos cselekvés kialakulásának segítése. Ehhez, a hagyományostól eltérő, pedagógus-szerepre való felkészüléshez ad szakmai és módszertani segítséget a továbbképzés. A továbbképzésen résztvevő pedagógusok alkalmazható ismereteket és saját élményű tapasztalatokat szereznek az erkölcstan eredményes, élményszerű tanításáról/tanításához. A képzés elvégzésével képessé válnak napi pedagógiai gyakorlatukban érvényesíteni és alkalmazni a központi és a helyi dokumentumokban meghatározott szemléletmódot; tudnak, helyi sajátosságaikból kiindulva, a céloknak és értékeknek megfelelően tervezni és megvalósítani tanórákat és tanórán kívüli tevékenységeket.

A tréning jellegű továbbképzés munkaformái a résztvevők cselekvő együttműködésére, a kooperatív módszertanra, a drámapedagógia eszközrendszerére és a reflektív tanulási helyzetekre épülnek, mintegy példát adva ezek tanórai és tanórán kívüli alkalmazására.

A képzés az alábbi tematikus egységekből épül fel:
1. Az erkölcstan tanításának jogszabályi alapjai
2. Erkölcs, etika elméleti alapjai
3. Erkölcsi törvények
4. Az erkölcsi fejlődés
5. Erkölcsi nevelés
6. Erkölcstan, etika tartalmi megjelenése az iskolában
7. Erkölcstan, etika a helyi dokumentumokban és a gyakorlatban
8. Erkölcsi nevelés folyamata az iskolában
9. Tervezési feladatok a pedagógus szintjén
10. Az erkölcstan tantárgy értékelési módjai és lehetőségei

A tanúsítvány kiadásának feltétele a képzés összóraszámának 90 százalékán való aktív részvétel, és egy óravázlat, vagy foglalkozásvázlat készítése egy szabadon választott évfolyam adott tanulócsoportjára vonatkozóan, szabadon választott témában. Terjedelme 3-5 oldal (Times New Roman 12-es betű, szimpla sortávolságban).
Az óra/foglalkozásvázlatban meg kell jelennie az óra/foglalkozás céljának, a tanulói feladatoknak, az alkalmazott módszereknek, a szükséges eszközöknek és segédanyagoknak, illetve az alkalmazott értékelési módoknak/módszereknek..
Értékelési szempontok:
- Érvényesült-e a cél – feladat – módszer – eszköz – értékelési módszerek koherenciája?
- Érvényesült-e az alapdokumentumokban meghatározott, illetve a képzés során elsajátított szemléletmód?
- A téma feldolgozásához a pedagógus interaktív, élményalapú módszereket
alkalmazott-e?
- Az eszközök, segédanyagok segítették-e a célok megvalósulását?
- Az óra/foglalkozásvázlat hozzájárult-e a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztéséhez?
Az óra vagy foglalkozásvázlatot a képzés zárását követő két héten belül kell elküldeni elektronikus vagy postai úton a képzésszervező címére.

Az elõírt tartalmi követelmények:
A résztvevők a képzés végére ismerjék:
- az erkölcs, etika elméleti alapjait
- az erkölcstan tanításának jogszabályi alapjait, tartalmi elemeit
- az erkölcsi fejlődés életkori jellemzőit
- az erkölcsi nevelés alapelveit, alapértékeit, céljait, feladatait, módszereit
- az erkölcsi nevelés folyamatát
- a tervezés tanórai és tanórán kívüli feladatait, lehetőségeit
- a tantárgy értékelési módjait, eszközeit, lehetőségeit
Legyenek képesek beilleszteni napi pedagógiai gyakorlatukba az erkölcsi-etikai tartalmakat és módszereket.
Tudják megtervezni pedagógusi, szaktanári tevékenységükön keresztül az erkölcsi nevelés folyamatát.
Tudjanak:
- foglalkozás-és óravázlatot készíteni szabadon választott témában - adott életkorú tanulócsoporthoz igazítva,
- egy szabadon választott etikai probléma feldolgozásához élményalapú, interaktív módszereket rendelni,
- a hagyományostól eltérő értékelési módszereket alkalmazni: ön- és társreflexió, tanulói portfolió, csoportmunkákban, dramatikus játékokban való részvétel, fejlesztő értékelés.

Az ismeretek számonkérésének módja:
Óravázlat, foglalkozásvázlat készítése szabadon választott évfolyam adott tanulócsoportjára, szabadon választott témában, 3-5 oldal terjedelemben (Times New Roman 12-es betű, szimpla sortávolságban).
Jelenjen meg az óra/foglalkozás célja, a tanulói feladatok, az alkalmazott módszerek, a szükséges eszközök és segédanyagok, illetve az alkalmazott értékelési módok/módszerek.
Az óra vagy foglalkozásvázlatot a képzés zárását követő két héten belül kell elküldeni elektronikus vagy postai úton a képzésszervező címére.
Értékelési szempontok:
- Érvényesült-e a cél – feladat – módszer – eszköz – értékelési módszerek koherenciája?
- Érvényesült-e az alapdokumentumokban meghatározott, illetve a képzés során elsajátított szemléletmód?
- A téma feldolgozásához a pedagógus interaktív, élményalapú módszereket
alkalmazott-e?
- Az eszközök, segédanyagok segítették-e a célok megvalósulását?
- Az óra/foglalkozásvázlat hozzájárult-e a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztéséhez?

A jelentkezés feltételei:
– iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; Bármely szakos tanító vagy tanár; Pedagógus végzettség.
– megelõzõ szakmai gyakorlat:
– egyéb, éspedig:

Javasolt munkakörök:
Tanító, Tanár, Gyógypedagógus, Kollégiumi nevelő, Könyvtáros tanár (tanító), Szakoktató, gyakorlati oktató, Fejlesztõ pedagógus
Javasolt megbízások, funkciók (tevékenységek):
Intézményvezető, Intézményvezető-helyettes, Diákönkormányzatot segítő pedagógus, Gyermekvédelmi felelős, Munkaközösség vezető, Osztályfőnök, Szabadidő-szervező, Gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető

A szakvizsgába történõ beszámítás lehetõsége: Nem lehetséges.

A továbbképzés kötõdik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez?
Erkölcstan, etika kerettanterv

A továbbképzés ismeretanyaga kötõdik-e valamely valláshoz, világnézethez?
nem jellemző

A továbbképzés idõbeni megszervezése, és a jelentkezés módja: Hétköznap és szombat egész nap

Részvételi díj összege:
– Minimum: 0 Ft
– Maximum: 60000 Ft
Részvételi díjon felüli egyéb költségek: Szállás költség

A továbbképzés helyszíne(i):

Nincs találat.

Minõségbiztosítási összefoglaló:

Dokumentum 
Minõségbiztosítási összefoglaló 2014 Letöltés
Minõségbiztosítási összefoglaló 2016 Letöltés

Verziószám: 1.6.3 (C)2014 WSH Kft.