Pedagógus-továbbképzés adatai

A továbbképzés megnevezése: A tehetségészlelés és tehetségfejlesztés lehetőségei az iskolában

Szervező neve: Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: -
Alapítási engedély szám: 430/10/2020
Alapító neve: Nemzeti Tehetség Központ Nonprofit Kft.

Az alapítási engedély érvényességének dátuma: 2025. 08. 06.

Foglalkozási órák száma: 30
A továbbképzés szervezésének formája: tanfolyami

A továbbképzés célja:
Általános és középfokú oktatásban részt vevő pedagógusok felkészítése a tehetséggondozás komplex folyamatára:
a) elsajátítsák a tehetséges és a tehetséges alulteljesítő tanulók jellemzőinek felismerését támogató módszereket, mérési eljárásokat, azok szakszerű alkalmazását;
b) legyenek képesek megfigyelési tapasztala-tokra és viselkedési skálákra támaszkodó tehet-ségészlelésre;
c) legyenek képesek a tanuló képességeit és szükségleteit leíró adatok elem-zésére, ezek alapján javaslatot tenni a tanuló fejlődését elősegítő célkitűzésekre és tehetség-fejlesztő programokra;
d) megismerjék a tehetségprogramok különféle elemeit és azok megválasztásának szempontjait;
e) ismerik az iskolai tehetségfelismerést érintő döntéshozatal folyamatát, és legyenek képesek a fejlesztésre vonatkozó jogosultság eredményes kommunikációjára.

A program tartalmának rövid ismertetése:
A módosított Nemzeti Alaptanterv erőteljes hangsúlyt helyez az iskolai tehetséggondozásra. Az Alaptantervben kiemelésre kerül, hogy a tehetséggondozást valamennyi nevelési-oktatási szakaszban, minden neveléssel, oktatással foglalkozó intézménynek alkalmaznia kell, és a pedagógiai programjába szükséges beillesztenie. Ezen munka eredményességének szakmai támogatásához kínálunk korszerű tehetséggondozási szemléletű, gyakorlatorientált képzést az általános és középiskolák pedagógusai számára.
A tehetséges tanulók szükségleteire reflektáló, adaptív iskolai környezet megteremtésére irányuló nevelés kialakításának komplex tehetséggondozás egyik fontos alapköve a tehetségek megbízható eljárásokkal történő felismerése, azonosítása, a másik alapelem pedig a felismert tehetség fejlesztéséhez a megfelelő programok biztosítása. A tehetségek felismerését és fejlesztését célul kitűző továbbképzés az objektivitásra törekvő mérőeszközök változatosságával és használatuk feltételeivel ismerteti meg a résztvevőket, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a tehetségazonosítást követnie kell egy széleskörű programkínálatnak, mert a fejlesztő programokban történő tanulói részvétel váltja valóra a tehetségfelismerés alapvető célkitűzéseit.
A képzés tartalma hat tematikai egységből épül fel:
1. A tehetség iskolai megnyilvánulásai, a mérés szerepe a tehetségfelismerésben 2. Tehetségfelismerés teljesítmény alapján 3. Tehetségészlelés: a megfigyeléstől a viselkedési skálákig 4. Csoportszervezési eljárások a tehetségprogramokban, a gyorsítás szerepe a tehetségfejlesztésben 5. A gazdagítás és differenciálás színterei, - a hazai tehetségprogramok jellemzői 6. Döntéshozatali eljárások az iskolai tehetségfelismerésben, a programba lépés cimkézésmentes kommunikációja.
A továbbképzési program döntően a résztvevők aktivitására támaszkodik, a hallgatók egyéni, páros és kiscsoportos feladatmegoldására, interaktív tevékenységére épít. A résztvevők rövid előadások után gyakorlatokon keresztül ismerhetik meg az objektivitáson alapuló tehetségfelismerés szaktudományos fogalomrendszerét, mérőeszközeit, azok minőségi kritériumait és feltételekhez kötött használatát, az ily módon összegyűjtött információkra épülő döntéshozatalt, valamint a tehetségek szükségleteihez illeszkedő fejlesztő programok sokféleségét. Egy-egy tematikai egység jellemzően 1 óra elméletet, 3 óra tapasztalati tanuláson nyugvó gyakorlatot és 1 óra esetmegbeszélést tartalmaz. A képzés sajátossága, hogy minden tematikai egység feldolgozása két képző vezetésével valósul meg.
A képzés specifikuma, hogy személyes kontakt (3x1 jelenléti nap) vagy online kontakt (6x5 óra online foglalkozás) formájában is elvégezhető a résztvevők időbeosztásához igazítva.
A képzés során az elméleti ismeretek írásos ellenőrzése két alkalommal történik, a képzés 3. és 6. tematikai egységének végén, feleletválasztásos teszt formájában. Mindkét esetben a teljesítmény elvárt szintje 75%.
Az ismeretek alkalmazásszintű elsajátításáról és a kompetenciák kialakulásáról a képzést záró esettanulmányi záródolgozat révén adnak számot a résztvevők, melyet a képzést követően két héten belül elektronikus úton .pdf formában küldenek be a megadott címre. A záró esettanulmány megfelelt minősítést kap, amennyiben eleget tesz a minimális terjedelmi követelményeknek (6 ezer karakter szóközökkel), valamint megfelel a képző által közreadott szempontoknak.
A tanúsítvány kiadásának feltétele: a) a foglalkozások 90%-án történő részvétel; b) a két feleletválasztásos teszt, valamint a záró esettanulmányi záródolgozat „megfelelt” kritérium szinten történő teljesítése.

Az előírt tartalmi követelmények:
A továbbképzésen résztvevők:
a) ismerik a mérésen alapuló tehetségfelismerés eszközeit, a vizsgálati eredmények dokumentálásának és különböző célcsoportok (tanulók, pedagógusok, szülők) felé történő kommunikálásának kereteit és módját;
b) legyenek képesek megfigyelési tapasztalatokra és viselkedési skálákra támaszkodó tehetségészlelésre;
c) legyenek képesek a tanuló képességeit és szükségleteit leíró adatok elemzésére, ezek alapján javaslatot tenni a tanuló fejlődését elősegítő célkitűzésekre és tehetségfejlesztő programokra;
d) ismerik a különböző tehetségfejlesztő programokat, azok elemeit, csoportszervezési eljárásaikat és a gyorsítást, a gazdagító és differenciáló programokat, az iskolai szintű gazdagító modell lehetőségeit;
e) ismerik az iskolai tehetségfelismerést érintő döntéshozatal folyamatát, és képesek a fejlesztésre vonatkozó jogosultság eredményes kommunikációjára.

Az ismeretek számonkérésének módja:
1. Elméleti tudást ellenőrző feladatsor (2 alkalommal)
A résztvevők a 3. és 6. tematikai egység után egyenként 10 kérdéses feleletválasztásos feladatsor megoldásával adnak számot tudásukról, amelynek 75% feletti teljesítése az elvárt.
Az első feladatsor témakörei: a tehetségekkel kapcsolatos téves hiedelmek cáfolatai, a tehetségmodellekben megjelenő tehetségfelfogás, a képességtesztek alkalmazásának jelentősége, a teljesítménymérés eszközeinek jellemzői, valamint a viselkedéses értékelő skálák típusai és szerepe.
A második feladatsor témakörei: tehetségfejlesztő programokban alkalmazott csoportszervezési eljárások, gyorsítás, gazdagítás és differenciálás, a hazai tehetségfejlesztő programok főbb jellemzői, az iskolai tehetségfelismerésre vonatkozó döntéshozatal folyamata, valamint a fejlesztésre vonatkozó jogosultság kommunikációja.
Az értékelés szempontja: a tanult fogalmak és elméleti ismeretek pontos és szakszerű használata.
2. Esettanulmányi záródolgozat készítése az egyéni gyakorlati feladatról (a képzés végén)
Az esettanulmány témája: egy potenciálisan kiemelkedő képességű tanuló kiválasztása, állapotleírás készítése a rendelkezésre álló mérési eredmények elemzésével és a képzésen megismert mérőeszközök közül legalább egy alkalmazásával, fejlesztési célok meghatározása és adekvát fejlesztési programra való javaslattétel.
Az esettanulmány leadása a formális képzés befejezése után két héten belül történik elektronikus úton a megadott címre, pdf formátumban, melynek terjedelme minimum 6 ezer karakter szóközökkel. Az esettanulmányra a hallgatók rövid írásos értékelést kapnak. Az esettanulmány megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kap. A megfelelt minősítés feltétele, hogy eleget tesz a minimális terjedelmi követelményeknek (6 ezer karakter szóközökkel) továbbá megfelel az alábbi szempontoknak:
• alkalmazza a mérésre támaszkodó tehetségfelismerés eszközeit;
• dokumentálja a vizsgálati eredményeket, és bemutatja a kapcsolódó releváns adatokat és értékeléseket;
• alkalmazza a képzés során megismert módszereket és eszközöket;
• elemzi a tanuló képességeit és szükségleteit leíró adatokat;
• a mérési adatok elemzésével alátámaszthatóan javaslatokat tesz a tanuló fejlődését elősegítő célkitűzésekre és tehetségfejlesztő programokra;
• használja azokat a kifejezéseket és fogalmakat, amelyek az egyéni és a környezeti erőforrások gyarapítását szolgálják;
• a dolgozatban érvényesül a komplex tehetséggondozás szemlélete.
Formai követelmények: Times New Roman betűtípus, 9-es betűméret, 1,5 sortávolság, 2,5 cm-es margók.

A jelentkezés feltételei:
– iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. számú melléklete alapján tanító vagy tanári vagy szociálpedagógus vagy fejlesztő pedagógus vagy kollégiumi nevelő munkakör betöltésére jogosító szak.; A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. számú melléklete alapján tanító vagy tanári vagy szociálpedagógus vagy fejlesztő pedagógus vagy kollégiumi nevelő munkakör betöltésére jogosító szakképzettség..
– megelőző szakmai gyakorlat: Szakképzettségének megfelelő területen legalább 2 év szakmai tapasztalat.
– egyéb, éspedig: Szakmai gyakorlat intézményvezető által történő igazolása.
Online kontakt esetében felhasználói szintű számítógépes (Office-programcsomag) és webhasználati ismeret, továbbá a 3.3.2 pontban felsorolt eszközök megléte.

A szakvizsgába történő beszámítás lehetősége: -

A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez?
nem jellemző

A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez?
nem jellemző

A továbbképzés időbeni megszervezése, és a jelentkezés módja: Munka- és pihenőnapokon kerül megvalósításra a képzés (délelőtti és délutáni időszakban).

Részvételi díj összege:
– Minimum: 50000 Ft
– Maximum: 100000 Ft
Részvételi díjon felüli egyéb költségek: -

A továbbképzés helyszíne(i):

Minőségbiztosítási összefoglaló: