Pedagógus-továbbképzés adatai

A továbbképzés megnevezése: Digitális levéltári források élményközpontú használata a köznevelésben

Szervező neve: Magyar Nemzeti Levéltár
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/002162
Alapítási engedély szám: 555/10/2021
Alapító neve: Magyar Nemzeti Levéltár

Az alapítási engedély érvényességének dátuma: 2026. 11. 16.

Foglalkozási órák száma: 30
A továbbképzés szervezésének formája: tanfolyami

A továbbképzés célja:
A továbbképzés célja, hogy az azon résztvevő pedagógusok ismeretet szerezzenek a levéltárról, mint közgyűjtemény-típusról és Magyarország legnagyobb közgyűjteményéről, a Magyar Nemzeti Levéltárról (MNL). Az előadások révén megismerkedjenek az MNL gyűjtőkörével és a gyűjteményének részét képező, különböző korszakokból származó levéltári iratokkal, azok jellemzőivel. Továbbá képessé váljanak az MNL papíralapú és elektronikus adatbázisaiban való keresésre és felismerjék a levéltári iratok és a köznevelés kapcsolódási pontjait, valamint azok használatának előnyeit az oktatásban. A képzés további célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a levéltár-pedagógiával, mint új levéltárszakmai területtel és annak módszertanával. A képzésben nagy hangsúlyt kapó gyakorlati feladatok révén pedig a pedagógusok betekintést nyerjenek az MNL analóg és online oktatási portfóliójába, valamint számos digitális tartalom-készítésre alkalmas felület használatába. A megszerzett ismeretek birtokában képessé váljanak a levéltár elérhető forrásdokumentumait felhasználva interaktív oktatási tartalom létrehozására, valamint ezek mindennapi munkájukba történő beépítésére. A képzés végére célunk, hogy az azon résztvevő pedagógusok ne csak a tantárgyak közötti integráció kérdésében legyenek nyitottabbak, hanem az egymás közötti kooperációban és tudásmegosztásban is.

A program tartalmának rövid ismertetése:
A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében az általa őrzött kulturális közjavakat minél szélesebb körben ismertté és hozzáférhetővé tegye. Az akkreditált továbbképzés is ezt a törekvést kívánja erősíteni, hogy a pedagógusok megismerjék és közelebb kerüljenek a levéltárhoz és az ott őrzött elsődleges forrásokhoz, azok digitális oktatási környezetben történő pedagógiai alkalmazásához szakmai módszereket, ötleteket kapjanak és ez által képessé váljanak a levéltár gyűjteményére épülő digitális tartalmak készítésére és a magyar történelem hiteles forrásokból történő megismerésére, megismertetésére. A képzés végére a résztvevő megtapasztalja, hogy a levéltári dokumentumokban őrzött információk a köznevelés bármely műveltségterülete számára értékesek, a bemutatott módszerek és munkaformák segítségével pedig mind az egyéni tudásépítést, mind a köznevelésben leírt kompetenciák fejlesztését magas szinten segítik.

1. A levéltár, mint közgyűjtemény megismerése, definiálása, a Magyar Nemzeti Levéltár története, jelentősége napjainkban
2. Kutatási alapismeretek, kutatás a Magyar Nemzeti Levéltárban, levéltári iratok tipologizálása, a levéltári adatbázisok használata
3. Irattani alapismeretek, forrásolvasás
4. Tanulás a levéltárban, levéltár-pedagógia az MNL-ben, reformpedagógiai módszerek, levéltár-pedagógiai jógyakorlatok
5. Digitális oktatási tartalomfejlesztés az MNL-ben, digitális oktatási szolgáltatások bemutatása, oktatási tartalmak készítése
6. Résztvevői prezentációk
7. A képzés zárása

A képzés teljes egészében online formában valósul meg, a munkaformák ennek az adottságnak megfelelően: előadás, bemutató, prezentáció, kis- és nagycsoportos foglalkozás, beszélgetés. Az alkalmazott módszerekkel (egyéni kutatói feladat, ötletbörze, kooperatív munka, tapasztalatcsere) mind a közös munka, mind pedagógusok későbbi tevékenysége eredményesebbé válhat. Az oktató folyamatosan segíti, értékeli a munkát.
A résztvevők maguk biztosítják a saját részvételükhöz szükséges számítógépet, kamerát és mikrofont, valamint a megfelelő sávszélességű internetet.
A továbbképzés résztvevői az elméleti és gyakorlati órákhoz a segédanyagokat elektronikus formában kapják meg.
A részvevők a továbbképzés végére a tanultak felhasználásával egy forrásalapú tananyagot készítenek és mutatnak be a többi résztvevőnek, illetve megterveznek egy 45'-es tanórát, amely a tananyaghoz illeszkedik.
Tanúsítványt azok a résztvevők kapnak, akik a foglalkozások 90 %-án részt vettek, és teljesítették a minimum követelményi szintet a záróvizsgán.

Az értékelés szempontjai:
- a létrehozott forrásalapú oktatási tartalom minősége
- a tananyag illeszkedése a tanórába
- a tanultak alkalmazása
- az óraterv relevanciája
- a prezentáció felépítése, előadásmódja, nyelvi megformáltsága.

Minősítés:
- megfelelt,
- nem felelt meg.

Az előírt tartalmi követelmények:
A képzés végére a résztvevő értse a levéltár, mint közgyűjtemény kulturális jelentőségét, aktuális céljait, feladatait és azt képes legyen közvetíteni a különböző korosztályú diákok felé. Ismerje az MNL-ben elérhető iratok körét, legyen képes a levéltár nyilvános adatbázisaiban elérhető digitális forrásdokumentumok között keresni. Legyen képes hatékonyan integrálni a levéltár-pedagógiában használt reformpedagógiai módszereket a mindennapi oktatási gyakorlatába. Váljon képessé a levéltári iratok kritikai szempontú elemzésére, az ehhez kapcsolódó forrásalapú, az egyéni és a kooperatív módszerekkel történő információszerzést fejlesztő digitális oktatási tartalmak készítésére és azoknak a köznevelésben történő jogszerű felhasználására. Ismerje és önállóan használja az elérhető korszerű digitális oktatást támogató tartalmakat és eszközöket, valamint ehhez kapcsolódva szerezzen jártasságot a kooperációban megvalósuló online tartalom-fejlesztésben. Ismerje fel, hogy a levéltárakban őrzött eredeti iratok - mint rendkívüli szemléltető eszközök - az élménypedagógiában nagyon jól hasznosíthatók, a gyakorlati feladatok által szerzett tudás segítségével pedig képessé váljon az élményalapú tudásmegosztásra, élményalapú feladatok tervezésére és kivitelezésére a tanórán.

Az ismeretek számonkérésének módja:
Az oktatás során a képzésben részt vevő személy előrehaladását az oktató folyamatosan interakcióval követi.
A képzés szóbeli záróvizsgával zárul, melyre a képzés utolsó alkalmán kerül sor.
A záróvizsgára a résztvevők egyénenként, esetleg 2 vagy 3 fős kiscsoportban prezentációval készülnek. A prezentáció során a vizsgázó bemutatja a képzés során megszerzett ismeretek felhasználásával összeállított forrásfeldolgozó tanóráját. A tanóra egy vagy több levéltári forrás felhasználásával összeállított újszerű ötletet megvalósító digitális tartalom köré épül. A vizsgázó ismerteti a csoporttal, hogy miért az adott levéltári iratot/iratokat választotta, a feldolgozott tartalommal mi a célja, hogyan és hova illeszkedik a tanóra menetébe, illetve a tanmenetbe, mi volt a motivációja a tartalom általa meghatározott módon történő megjelenítésével. Megindokolja, hogy a választott módszerek és munkaformák miként teszik eredményessé a forrás feldolgozását az adott korcsoport esetében.
A prezentáció során kipróbálásra kerül a vizsgázó által összeállított digitális tananyag a többi vizsgázó bevonásával is.
Ha a vizsgázó kipróbálta az általa készített feladatokat a gyakorlatban, az ott szerzett tapasztalatokat is megoszthatja a csoporttal. Ez utóbbi fakultatív lehetőség.
A prezentációra a vizsgázó egy óratervet állít össze (45’ időtartamú tanóra), melyet a vizsgát megelőzően az oktatónak e-mailen elküld. Ennek határideje: a vizsgát megelőző nap délig. Óraterv-mintát az alapító a résztvevők rendelkezésére bocsát, de saját óraterv-minta is használható.
Amennyiben a vizsgázó 2 vagy 3 fős kiscsoportos együttműködésben készül a záróvizsgára, a vizsgaalkalommal úgy mutatják be a forrásfeldolgozó tanórájukat, hogy a bemutatásban minden vizsgázó aktív szerepet vállal. Minden vizsgázó egyéni feladata továbbá egy munkanapló készítése, melyben részletezi a saját szerepét, feladatait, az együttműködés kereteit és megvalósításának részleteit.
Terjedelem: 2-3 A/4-es oldal, 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, sorkizárt.
Benyújtás határideje: a tanfolyamot követő második hét péntek dél.
A vizsga értékelésének szempontjai:
- a létrehozott forrásalapú oktatási tartalom minősége
- a tananyag illeszkedése a tanórába
- a tanultak alkalmazása
- az óraterv relevanciája
- a prezentáció felépítése, előadásmódja, nyelvi megformáltsága.
A képzést záró vizsgán legalább 80%-os eredmény tekinthető sikeres teljesítésnek. Az értékelőlapot az alapító állítja össze és az értékelés szempontjait a záróvizsga előtt a résztvevőkkel megismerteti.
Megszerezhető minősítés: Megfelelt / Nem megfelelt.
Értékelés: Megfelelt: 80%-100% - Nem megfelelt: 0-79%.

A jelentkezés feltételei:
– iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; Történelem, magyar nyelv és irodalom ; történelem, vagy magyar nyelv és irodalom szakos általános és középiskolai tanár.
– megelőző szakmai gyakorlat:
– egyéb, éspedig: Felhasználói szintű IKT ismeret. Az előzetesen elvárt ismeretek meglétét a képzésre történő jelentkezést megelőzően, 20 kérdésből álló szintfelmérő teszt kitöltésével ellenőrizzük. A tesztet minimum 80%-os sikerességgel kell teljesíteni a jelentkezőnek ahhoz, hogy a programon részt vehessen.

A szakvizsgába történő beszámítás lehetősége: Nem jellemző

A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez?
nem jellemző

A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez?
nem jellemző

A továbbképzés időbeni megszervezése, és a jelentkezés módja: délelőtt, délután vagy egész nap, munkanapokon

Részvételi díj összege:
– Minimum: 32000 Ft
– Maximum: 52500 Ft
Részvételi díjon felüli egyéb költségek: -

A továbbképzés helyszíne(i):

Minőségbiztosítási összefoglaló: